Figyelem: ez nem kormányzati oldal — független ingatlanügyi tudásbázis Jogi nyilatkozat
Hivatalos Ügyintézéslépésről lépésre, közérthetően
ÜGYINTÉZÉS INDÍTÁSA

Építési engedély és egyszerű bejelentés

Utolsó módosítás dátuma: 2026-08-06 09:00:00

Ügyintézés indítása »

Figyelem: ez nem kormányzati oldal. A Hivatalos Ügyintézés független, magánkézben lévő ismeretterjesztő gyűjtemény. Nem áll kapcsolatban a magyarorszag.hu portállal, a földhivatalokkal, a kormányablakokkal vagy bármely állami szervvel, és ügyintézésre nem alkalmas. A tényleges ügyintézés kizárólag a hivatalos állami felületeken lehetséges.

Építkezés előtt az első kérdés mindig az, hogy a tervezett munka engedélyköteles-e, egyszerű bejelentéssel végezhető-e, vagy eljárás nélkül elvégezhető. A besorolást jogszabály határozza meg, és többször módosult az elmúlt években – ezért érdemes a tervezés legelején tisztázni.

A három kategória

  • Engedélyköteles építési tevékenység. Az építésügyi hatóság engedélye szükséges. Ide tartoznak a nagyobb, nem lakóépület jellegű beruházások, a jogszabályban meghatározott méretet meghaladó épületek, illetve a védett környezetben (műemléki, természetvédelmi terület) végzett munkák.
  • Egyszerű bejelentéshez kötött építés. Meghatározott alapterületet meg nem haladó, saját lakhatás célját szolgáló lakóépület építése és bővítése tartozik ide. Nem engedélyt kell kérni, hanem az építés megkezdését kell bejelenteni az elektronikus rendszerben, tervdokumentációval együtt.
  • Eljárás nélkül végezhető munkák. Például a legtöbb belső átalakítás, ha nem érinti a tartószerkezetet, nem változtatja meg a rendeltetést és az épület megjelenését. A jogszabály tételes listát ad ezekről.
A méret- és értékhatárok, valamint a besorolás szabályai időről időre változnak. Az adott munkára vonatkozó aktuális besorolást a hatályos kormányrendeletből, illetve a területileg illetékes építésügyi hatóságtól érdemes megerősíteni.

A helyi szabályozás

Az országos szabályok mellett a település helyi építési szabályzata (HÉSZ) és szabályozási terve határozza meg a beépíthetőséget: a beépítési százalékot, az építménymagasságot, az előkert és oldalkert méretét, a tetőformát, az anyaghasználatot. Két azonos méretű telken tehát merőben eltérő ház építhető, ha más övezetben vannak.

Vásárlás előtt vagy tervezés elején érdemes a jegyzőtől településképi véleményt, illetve az önkormányzattól tájékoztatást kérni a telekre vonatkozó előírásokról. Több településen kötelező a településképi bejelentési vagy véleményezési eljárás is.

Az eljárás menete

  1. Tervezés. Építész tervező készíti el a dokumentációt, amelyet jogosultsággal rendelkező szakemberek szakági tervei egészítenek ki.
  2. Benyújtás elektronikusan. A kérelmet és a dokumentációt az építésügyi hatósági rendszeren keresztül kell benyújtani. A hatóság szakhatóságokat vonhat be.
  3. Döntés. Az engedély jogszabályban meghatározott ideig hatályos, ezen belül kell az építést megkezdeni; a hatály meghosszabbítása kérhető.
  4. Kivitelezés. Kötelező az elektronikus építési napló vezetése, a felelős műszaki vezető és a kivitelező feladatainak dokumentálása.
  5. Használatbavétel. A befejezés után használatbavételi engedélyt vagy tudomásulvételt kell kérni, egyszerű bejelentésnél pedig hatósági bizonyítványt kell kérni az épület megvalósulásáról.
  6. Feltüntetés a nyilvántartásban. Az elkészült épületet földmérő által készített változási vázrajz alapján fel kell tüntetni az ingatlan-nyilvántartásban.

Ami sokakat meglep

  • A használatbavétel és a nyilvántartási feltüntetés elmaradása később, eladáskor vagy hitelfelvételkor okoz problémát – a bank nem fogadja el fedezetként a nem szabályosan létező épületet.
  • A jogszabályi engedélymentesség nem menti fel az építtetőt a HÉSZ, a szomszédjogok és a szakmai szabályok betartása alól.
  • Engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósult építmény esetén fennmaradási engedély kérhető, ha a szabályozásnak megfeleltethető; ellenkező esetben bontás rendelhető el, bírsággal együtt.
  • Társasházban a közös tulajdont érintő átalakításhoz a társasház hozzájárulása is szükséges, a hatósági eljárástól függetlenül.

Vonatkozó jogszabályok

  • Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
  • Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról szóló kormányrendelet
  • Az egyszerű bejelentés szabályairól szóló rendelkezések és az országos településrendezési és építési követelmények (OTÉK)
  • A település helyi építési szabályzata (HÉSZ)

Gyakori kérdések

Kell engedély a tetőtér beépítéséhez?
A besorolás a tervezett munka jellegétől függ: ha a beépítés új önálló rendeltetési egységet hoz létre, vagy érinti a tartószerkezetet és a homlokzatot, jellemzően eljáráshoz kötött. A konkrét esetet tervezővel és az építésügyi hatósággal kell tisztázni.
Mi történik, ha engedély nélkül építkeztem?
Az építésfelügyelet bírságot szabhat ki, és elrendelheti a szabályos állapot helyreállítását. Ha az építmény megfeleltethető a szabályozásnak, fennmaradási engedély kérhető.
Mennyi ideig érvényes az építési engedély?
Jogszabályban meghatározott ideig hatályos, amelyen belül az építést meg kell kezdeni; a hatály meghosszabbítására van lehetőség. A pontos időtartamot a határozat tartalmazza.

Kapcsolódó ügyleírások

Hol intézhető hivatalosan?

Ez az oldal tájékoztatást ad, ügyintézést nem végez. A hivatalos elektronikus ügyintézés a magyarorszag.hu portálon érhető el KAÜ-azonosítás után, személyesen a kormányablakokban és a területileg illetékes hatóságnál. Okirati közreműködést igénylő ügyekben ügyvéd vagy közjegyző jár el.

Vissza az ügyválasztóhoz

Vissza az oldal tetejére