Ingatlan öröklése és a hagyatéki eljárás
Ha az elhunyt vagyonában ingatlan van, hagyatéki eljárást kell lefolytatni. Az eljárás végén a közjegyző hagyatékátadó végzést hoz, és ennek alapján kerül az ingatlan az örökös nevére az ingatlan-nyilvántartásban.
Az eljárás menete
- Halotti anyakönyvi kivonat, adatfelvétel. A halálesetet követően a település jegyzője (a hagyatéki leltárt készítő szerv) összeállítja a hagyatéki leltárt: felveszi az örökösök és a vagyontárgyak adatait. Az ingatlant az ingatlan-nyilvántartás alapján veszik számba.
- Az ügy közjegyzőhöz kerül. Az illetékességet az elhunyt utolsó belföldi lakóhelye határozza meg.
- Hagyatéki tárgyalás. A közjegyző idézi az érdekelteket. Itt lehet nyilatkozni az öröklés elfogadásáról vagy visszautasításáról, itt derül ki, van-e végrendelet, és itt köthető osztályos egyezség.
- Hagyatékátadó végzés. A közjegyző dönt arról, ki mit örököl, milyen arányban. A végzés jogerőre emelkedése után az ingatlanügyi hatóság bejegyzi az új tulajdonost.
Az eljárás hossza az ügy bonyolultságától függ: egyszerű, vitátlan hagyaték néhány hónap alatt lezárul, vitás esetben – például végrendelet megtámadásakor – évekig is elhúzódhat, jellemzően peres útra terelődve.
Törvényes és végrendeleti öröklés
Végrendelet hiányában a törvényes öröklés rendje érvényesül: elsősorban a gyermekek (leszármazók) örökölnek egyenlő arányban, a házastársat pedig a leszármazók mellett – a közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezésen – holtig tartó haszonélvezeti jog (özvegyi jog) illeti meg, az egyéb vagyonban pedig gyermekrész. Leszármazó hiányában a házastárs és az elhunyt szülei kerülnek előtérbe.
Végrendelettel a törvényes rendtől el lehet térni, de a leszármazók, a házastárs és a szülők kötelesrészre tarthatnak igényt, ami a törvényes örökrész meghatározott hányada. A végrendelet szigorú alaki szabályokhoz kötött; a formai hiba érvénytelenséget okozhat, ezért közjegyzői közreműködés javasolt.
Osztályos egyezség
Az örökösök a hagyatéki tárgyaláson megállapodhatnak abban, hogy a vagyontárgyakat a törvényes hányadoktól eltérően osztják fel – például a lakást az egyik testvér kapja, míg a másik a megtakarítást, esetleg pénzbeli kiegyenlítés mellett. Ennek illetékjogi előnye is lehet, mert az így megkötött egyezség az öröklés jogcímén valósul meg, nem külön adásvételként vagy ajándékozásként.
Öröklés után: mit kell intézni
- a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése után ellenőrizze a tulajdoni lapot, hogy megtörtént-e a bejegyzés;
- közművek és biztosítás átírása;
- társasháznál a közös képviselő értesítése;
- ha az ingatlant értékesíteni szeretné, a szerzés időpontja az örökhagyó halálának napja, ez az szja-számításnál lényeges;
- ha az elhunytnak hitele volt, a tartozás is a hagyaték része – az örökös a hagyaték erejéig felel.
Vonatkozó jogszabályok
- A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Hetedik Könyv: Öröklési jog)
- A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény
- Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (öröklési illeték)
Gyakori kérdések
Kell öröklési illetéket fizetni a szülőm lakása után?
Visszautasíthatom az örökséget?
Mi történik, ha az örökösök nem tudnak megegyezni?
Kapcsolódó ügyleírások
Hol intézhető hivatalosan?
Ez az oldal tájékoztatást ad, ügyintézést nem végez. A hivatalos elektronikus ügyintézés a magyarorszag.hu portálon érhető el KAÜ-azonosítás után, személyesen a kormányablakokban és a területileg illetékes hatóságnál. Okirati közreműködést igénylő ügyekben ügyvéd vagy közjegyző jár el.