Társasházi információ lekérdezése
A társasházi információ azt mutatja meg, hogyan épül fel egy társasház: hány albetétből áll, mekkora közös tulajdoni hányad tartozik az egyes lakásokhoz, és mi minősül közös tulajdonnak. Lakásvásárlás előtt ez legalább olyan fontos, mint a tulajdoni lap.
Miről szól ez az ügy
A társasház jogi értelemben nem egy ingatlan, hanem külön tulajdonban álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (albetétek) összessége, amelyekhez a közös tulajdonból eszmei hányad kapcsolódik. Minden albetétnek saját tulajdoni lapja van, emellett létezik a társasház egészét leíró úgynevezett törzslap is.
Az ingatlan-nyilvántartásból lekérdezhető, hogy egy adott címen működő társasház hány albetétet tartalmaz, milyen az albetétek megoszlása, és mekkora hányad tartozik egy-egy lakáshoz. Ez az adat határozza meg többek között a közös költség arányát és a közgyűlési szavazati súlyt.
Milyen dokumentumok tartoznak a társasházhoz
- Alapító okirat: a társasház „alkotmánya”. Megnevezi az albetéteket, rögzíti a közös tulajdoni hányadokat, és meghatározza, mi tartozik a külön tulajdonhoz és mi a közöshöz. Módosításához jellemzően minősített többség vagy egyhangúság szükséges, a módosítás tárgyától függően.
- Szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ): a működés részletszabályai – a közös képviselő jogköre, a közgyűlés rendje, az elszámolás, a házirend alapjai.
- Házirend: az együttélés gyakorlati szabályai, például a csendes pihenőidő, a közös helyiségek használata, az állattartás keretei.
- Közgyűlési jegyzőkönyvek és éves elszámolás: ezekből derül ki a társasház anyagi helyzete, a tervezett felújítások és a hátralékok mértéke.
Az alapító okirat az ingatlan-nyilvántartás okirattárában megtalálható, az SZMSZ-t és a jegyzőkönyveket a közös képviselő őrzi és adja ki a tulajdonosnak, illetve – a tulajdonos hozzájárulásával – a vevőnek.
Mit nézzen meg vásárlás előtt
- Közös költség és hátralék. Kérjen a közös képviselőtől írásos igazolást arról, hogy az adott albetéten nincs tartozás. A hátralék adott esetben jelzáloggal is biztosítható a lakáson.
- Felújítási alap és tervezett beruházások. Egy elhatározott, de még ki nem fizetett tetőfelújítás komoly többletköltséget jelenthet a belépő tulajdonosnak.
- A külön tulajdon határai. Az alapító okiratból derül ki, hogy az erkély, a pince, a tároló vagy a parkolóhely a lakáshoz tartozik-e, vagy közös tulajdonú, esetleg csak kizárólagos használatba adott terület.
- Korábbi átalakítások. Ha az előző tulajdonos falat bontott vagy erkélyt beépített, ellenőrizni kell, volt-e hozzá társasházi hozzájárulás és hatósági engedély.
Jogosultak köre
Az ingatlan-nyilvántartási adatok lekérdezésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a tulajdoni lapnál: KAÜ-azonosítás szükséges az elektronikus úthoz. A társasház belső dokumentumaiba (jegyzőkönyvek, elszámolás) elsősorban a tulajdonostársak jogosultak betekinteni; vevőként ezeket a tulajdonoson vagy a közös képviselőn keresztül tudja megszerezni.
Vonatkozó jogszabályok
- A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény
- A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (közös tulajdon szabályai)
- Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény
Gyakori kérdések
Kaphatok tulajdoni lapot az egész társasházról?
Ki adja ki az alapító okiratot?
A parkolóhely a lakáshoz tartozik?
Kapcsolódó ügyleírások
Hol intézhető hivatalosan?
Ez az oldal tájékoztatást ad, ügyintézést nem végez. A hivatalos elektronikus ügyintézés a magyarorszag.hu portálon érhető el KAÜ-azonosítás után, személyesen a kormányablakokban és a területileg illetékes hatóságnál. Okirati közreműködést igénylő ügyekben ügyvéd vagy közjegyző jár el.