Figyelem: ez nem kormányzati oldal — független ingatlanügyi tudásbázis Jogi nyilatkozat
Hivatalos Ügyintézéslépésről lépésre, közérthetően
ÜGYINTÉZÉS INDÍTÁSA

Osztatlan közös tulajdon

Utolsó módosítás dátuma: 2026-08-06 09:00:00

Ügyintézés indítása »

Figyelem: ez nem kormányzati oldal. A Hivatalos Ügyintézés független, magánkézben lévő ismeretterjesztő gyűjtemény. Nem áll kapcsolatban a magyarorszag.hu portállal, a földhivatalokkal, a kormányablakokkal vagy bármely állami szervvel, és ügyintézésre nem alkalmas. A tényleges ügyintézés kizárólag a hivatalos állami felületeken lehetséges.

Osztatlan közös tulajdon esetén több tulajdonos van egyetlen helyrajzi számon, és mindenki eszmei hányaddal rendelkezik – vagyis papíron nem konkrét szobák vagy telekrészek tartoznak hozzá, hanem az egész ingatlan meghatározott hányada. Ez ikerházaknál, sorházaknál, osztott telkeknél és termőföldeknél egyaránt gyakori.

Miről szól ez az ügy

A közös tulajdon önmagában nem hiba, de más szabályok szerint működik, mint az önálló ingatlan. A tulajdonostársak a dolgot közösen használják, a birtoklás és a hasznosítás kérdéseiben együtt döntenek, a költségeket pedig hányad arányában viselik. A rendes gazdálkodás körét meghaladó döntésekhez – például jelentős átépítéshez – széles körű egyetértés kell, az egész ingatlan megterheléséhez vagy eladásához pedig valamennyi tulajdonostárs egyetértése szükséges.

A saját tulajdoni hányadával viszont minden tulajdonostárs önállóan rendelkezhet: eladhatja, megterhelheti, örökül hagyhatja. Eladás esetén azonban a többi tulajdonostársat elővásárlási jog illeti meg.

A használati megosztási megállapodás

A gyakorlat legfontosabb eszköze a használati megosztási megállapodás. Ebben a tulajdonostársak írásban rögzítik, hogy ki melyik épületrészt, telekrészt, kertet, parkolót használja kizárólagosan, és mi marad közös használatban. A megállapodás nem alakítja át a tulajdoni viszonyokat, de rendezi a mindennapokat, és a bankok is jellemzően megkövetelik hitelnyújtás előtt.

Amit érdemes belefoglalni:

  • a kizárólagos használatba adott területek pontos leírása, lehetőleg vázrajzzal;
  • a közös részek (bejáró, kapu, kút, csatorna) használatának rendje;
  • a fenntartási és felújítási költségek megosztása;
  • a megállapodás jogutódokra – vevőre, örökösre – való kiterjedése.

Elővásárlási jog

Ha egy tulajdonostárs kívülállónak akarja eladni a hányadát, a kapott vételi ajánlatot közölnie kell a többi tulajdonostárssal, akik azonos feltételekkel megelőzhetik a vevőt. A közlést bizonyítható módon kell megtenni, és megfelelő határidőt kell adni a nyilatkozatra. Ha ez elmarad, a sérelmet szenvedett tulajdonostárs a szerződés vele szembeni hatálytalanságát kérheti a bíróságtól.

Nagy tulajdonosi kör – például egy sok tulajdonosú termőföld – esetén a jogszabály külön eljárást ír elő az ajánlat közlésére.

A közös tulajdon megszüntetése

Senki nem kényszeríthető arra, hogy tartósan közös tulajdonban maradjon. A megszüntetés lehetséges módjai:

  1. Természetbeni megosztás. A telek megosztható, ha az kialakítható önálló ingatlanként, és megfelel a helyi építési szabályoknak. Ehhez földmérői vázrajz és telekalakítási eljárás szükséges.
  2. Magához váltás. Az egyik tulajdonostárs megfelelő ellenérték fejében megszerzi a másik hányadát.
  3. Értékesítés és a vételár felosztása. Az ingatlant eladják, és a vételár a hányadok arányában oszlik meg.

Ha a felek nem tudnak megegyezni, bírósághoz lehet fordulni; a bíróság a fenti sorrend és az adott ingatlan adottságai alapján dönt. A per hosszú és költséges lehet, ezért szinte mindig érdemes előbb megegyezésre törekedni, akár közvetítő bevonásával.

Termőföld sajátosságai

A mező- és erdőgazdasági földek osztatlan közös tulajdonának megszüntetésére külön törvény ad egyszerűsített eljárást, amely a tulajdonostársak megállapodásán alapul, és a földmérési munkarészek elkészítéséhez is sajátos szabályokat tartalmaz. Termőföldnél emellett a szerzési korlátozásokra és a földforgalmi engedélyezésre is figyelemmel kell lenni.

Vonatkozó jogszabályok

  • A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (közös tulajdon szabályai)
  • A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló 2020. évi LXXI. törvény
  • Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény

Gyakori kérdések

Vehetek fel hitelt osztatlan közös tulajdonú ingatlanra?
Sok bank vállalja, de általában feltételként kéri az ügyvéd által ellenjegyzett használati megosztási megállapodást és a vázrajzot. Érdemes ezt a hitelkérelem előtt tisztázni.
Eladhatom a hányadomat a többiek engedélye nélkül?
A hányadával rendelkezhet, de a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg: az ajánlatot közölnie kell velük, és meg kell várnia a nyilatkozatukat.
Kötelező írásba foglalni a használati megállapodást?
Jogilag szóban is létrejöhet megállapodás, de a gyakorlatban bizonyíthatatlan. Írásba foglalva, ügyvédi ellenjegyzéssel, vázrajzzal kiegészítve tölti be a szerepét.

Kapcsolódó ügyleírások

Hol intézhető hivatalosan?

Ez az oldal tájékoztatást ad, ügyintézést nem végez. A hivatalos elektronikus ügyintézés a magyarorszag.hu portálon érhető el KAÜ-azonosítás után, személyesen a kormányablakokban és a területileg illetékes hatóságnál. Okirati közreműködést igénylő ügyekben ügyvéd vagy közjegyző jár el.

Vissza az ügyválasztóhoz

Vissza az oldal tetejére