Figyelem: ez nem kormányzati oldal — független ingatlanügyi tudásbázis Jogi nyilatkozat
Hivatalos Ügyintézéslépésről lépésre, közérthetően
ÜGYINTÉZÉS INDÍTÁSA

Jelzálogjog és egyéb terhek

Utolsó módosítás dátuma: 2026-08-06 09:00:00

Ügyintézés indítása »

Figyelem: ez nem kormányzati oldal. A Hivatalos Ügyintézés független, magánkézben lévő ismeretterjesztő gyűjtemény. Nem áll kapcsolatban a magyarorszag.hu portállal, a földhivatalokkal, a kormányablakokkal vagy bármely állami szervvel, és ügyintézésre nem alkalmas. A tényleges ügyintézés kizárólag a hivatalos állami felületeken lehetséges.

A tulajdoni lap III. része mutatja meg, milyen jogok és tények terhelik az ingatlant. Ezek nagyban befolyásolják, hogy az ingatlan eladható, megterhelhető vagy birtokba vehető-e – vásárlás előtt ez a legfontosabb rész.

A leggyakoribb terhek

  • Jelzálogjog: hitel biztosítéka. Ha az adós nem fizet, a jogosult az ingatlanból kereshet kielégítést. A ranghely dönti el, ki elégül ki előbb, ha több jelzálog van.
  • Elidegenítési és terhelési tilalom: szinte mindig a jelzálog mellé kerül. Ennek fennállása alatt az ingatlan a jogosult (bank) hozzájárulása nélkül nem adható el és nem terhelhető meg tovább.
  • Végrehajtási jog: tartozás miatt bejegyzett teher, amely az árverés lehetőségét vetíti előre. Komoly figyelmeztető jel.
  • Haszonélvezeti jog, használati jog: a birtoklást és a használatot korlátozza.
  • Szolgalmi jog: például átjárási, vezeték- vagy vízelvezetési szolgalom a szomszédos ingatlan javára.
  • Perfeljegyzés: az ingatlanra vonatkozó folyamatban lévő per ténye; azt jelzi, hogy a jogi helyzet vitatott.
  • Vételi jog (opció), visszavásárlási jog: harmadik személy egyoldalú nyilatkozattal megszerezheti az ingatlant.

Hogyan kerül fel és hogyan törlődik a jelzálog

A jelzálogjog szerződéssel jön létre, és bejegyzéssel válik hatályossá. A hitel visszafizetése után a teher nem tűnik el automatikusan: a jogosulttól törlési engedélyt kell kérni, és azzal kell kérelmezni a törlést az ingatlanügyi hatóságnál. Sok tulajdonos évekkel a végtörlesztés után szembesül azzal, hogy a jelzálog még mindig szerepel a lapon – jellemzően éppen egy eladás előtt.

Adásvételnél a teher rendezésének menete általában: az eladó bankja kiadja a fennálló tartozásról szóló igazolást, a vevő (vagy a hitelező bankja) közvetlenül erre a számlára utalja a vételár megfelelő részét, majd a bank kiadja a törlési engedélyt, és a fennmaradó összeg kerül az eladóhoz. Ezt a sorrendet a szerződésben pontosan rögzíteni kell.

Amit vásárlás előtt tisztázni kell

  • Melyik teher milyen ranghelyen áll, és ki a jogosultja?
  • Van-e végrehajtási jog vagy folyamatban lévő végrehajtási eljárás?
  • A jelzálog összege és a fennálló tartozás – ez nem azonos, mert a bejegyzett keretösszeg gyakran magasabb.
  • Van-e olyan teher, amely bejegyzés nélkül is fennállhat, például bérleti jogviszony?
  • A széljegyek tartalma, mert egy még el nem bírált beadvány új terhet is hozhat.

Vonatkozó jogszabályok

  • A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (zálogjog)
  • A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
  • Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény

Gyakori kérdések

Megvehetem a lakást, ha jelzálog van rajta?
Igen, ez a leggyakoribb eset, de a folyamatot úgy kell felépíteni, hogy a vételárból előbb a tartozás rendeződjön, és a bank kiadja a törlési engedélyt. Ügyvédi közreműködés nélkül ez kockázatos.
A hitelem kifizetése után automatikusan törlik a jelzálogot?
Nem. A bank törlési engedélyt ad, és ennek alapján kell kérelmezni a törlést. Érdemes ezt a végtörlesztés után azonnal elintézni.
Mit jelent az elidegenítési és terhelési tilalom?
Azt, hogy a jogosult hozzájárulása nélkül az ingatlan nem adható el és nem terhelhető tovább. Adásvételnél a bank hozzájáruló nyilatkozata nélkül a tulajdonjog nem jegyezhető be.

Kapcsolódó ügyleírások

Hol intézhető hivatalosan?

Ez az oldal tájékoztatást ad, ügyintézést nem végez. A hivatalos elektronikus ügyintézés a magyarorszag.hu portálon érhető el KAÜ-azonosítás után, személyesen a kormányablakokban és a területileg illetékes hatóságnál. Okirati közreműködést igénylő ügyekben ügyvéd vagy közjegyző jár el.

Vissza az ügyválasztóhoz

Vissza az oldal tetejére